Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A hévízi-tó Európa legnagyobb természetes meleg vizű tava, mely hidrogén-karbonát, alkáli só és kéntartalma miatt gyógykezelésre kiválóan alkalmas. A víz felülete 47.000 m², legnagyobb mélysége 36,6 méter. A víz hőmérséklete 33-35 C és télen sem alacsonyabb 26 C-nál így egész évben alkalmas fürdésre.

Egregy

A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet.

A templom szomszédságában már az 50-es évek óta igen sok turista fordul meg. Akkoriban a pincegazdák saját borukkal kínálták őket, melyet a látogatók a szőlőtőkék közt ácsorogva-beszélgetve fogyasztottak el. A növekvő idegenforgalommal azonban lépést tartottak a gazdák is: a 70-es évek végén a szőlőskertek tövében megjelentek az első borozók, vendéglők, melyekben természetesen jobban ízlett már a bor. A friss levegő, a csodálatos kilátás egyre több látogatót csábított ki a hegyre.

Véderdő, park

A városban - főként a tó körül, a sétányon - sétálva sokféle egzotikus fát is láthatunk, melyek közül kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. A tó felszínét borító tavirózsák színes látványa előtt mindenki gyönyörködve áll. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban.

Hévíz őshonos tavirózsája a fehér tündérrózsa, ami a nemesítések következtében ma már csak inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, és egészen november végéig tart. A tündérrózsáknak kettős fontossága van: levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik. Az erdőben sétálva számos madár fajjal találkozhatunk, és ha szerencsénk van még mókusokat is etethetünk.

Keszthely

Ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város, a Keszthelyi kistérség központja.

A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-hegység dombjai, hegyei ölelik körbe a várost. Éghajlata az Adriai-tenger és a Balaton közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, a nyár kevésbé forró, a tél kevésbé fagyos.

Keszthely 1247-ben szerepel első ízben írott forrásban, a veszprémi káptalan oklevelében. Ez megemlíti a Szt. Márton plébániatemplomot, a kastély előtti szökőkút helyén, és a Szt. Lőrinc kápolnát. Nemcsak a kastély és a Fő tér körzetében alakult ki falumag, de a mai Szt. Miklós temető területén is, ahol még a XIII. század folyamán felépült Keszthely harmadik temploma.

A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. Keszthely, egyben a Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar”-nak nevezi. A Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre.

A kastélypark
A 42 hektáros park természetvédelmi terület. Több különleges fafajta található benne. A kínai páfrányfenyőket még Festetics György idejében ültették. A legidősebb fa egy 400 éves mocsári tölgy (Quercus robur).
A kastélypark ad otthont Keszthely egyik legnagyobb nyári látványosságának is a Keszthelyi Nyári Játékoknak.
Felnőtt- és gyerekelőadások, koncertek, nagyszerű előadások várják a közönséget a nyári estéken. A Centrál Színház alkotócsapata valódi különlegességekkel készült a nyárra a nézők legnagyobb örömére.

Vadászati Múzeum és Történelmi Modellvasút kiállítás
A nagyszabású vadászati múzeum nemcsak a vadászlátogatók szívét dobogtatja meg, hanem maradandó élményt nyújt minden érdeklődőnek. A trófeák külön-külön és egymást kiegészítve is a különlegességet tükrözik, méltó emléket állítanak gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak vadászoknak és érdeklődőknek.

Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering és a Zala terepasztalok. A világon ez az egyetlen hegyi-vasút-terepasztal amely szemlélteti a magasságbeli különbséget, és valamennyi műtárgyat teljes hűséggel mutat be.
http://www.keszthely.hu/muzeumok/vadaszati-muzeum-es-tortenelmi-modellvasut-kiallitas
Csigaparlament
http://www.csigaparlament.hu/
Kínzó Múzeum
http://www.kinzomuzeum.hu/
Babamúzeum
http://www.babamuzeum-keszthely.hu/index.html
Történelmi Panoptikum
http://www.tortenelmipanoptikum.hu/index.html
Játékmúzeum
http://www.jatekmuzeum.eu/index.html
Nosztalgia és Giccs Múzeum
http://www.nosztalgiamuzeum.hu/index.html

Balaton

A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja. A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.
A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20–30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, enyhülés idején hosszú hasadások a jégtakarón, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre.

Badacsonyt sokan úgy ismerik, mint a Balaton part egyik legfontosabb, legforgalmasabb üdülőhelyét. Másoknak a név egy 438 méter magas vulkanikus hegyet jelent, amely csodálatos turistavonalakat kínál az év minden szakában. Badacsony és környéke kedvelt, élénk, mozgalmas turista centrum a Balaton észak - nyugati partján. Badacsony a Balaton - felvidék egyik legszebb nyaraló és kiránduló helye és a világhírű tüzes borok hazája. Összehasonlíthatatlan, felejthetetlen szépségével kiválóan alkalmas kiránduláshoz, programokhoz. A badacsonyi hegytetőt egyszerűen turistautakon, a "Bujdosók lépcsőjének" 379 fokán lehet elérni. A hegytetőről, 438 méter magasságról pompás panoráma nyílik a badacsonyi tájra, a Balaton - ra, a déli partra, a környező hegyekre, és a szigligeti öbölre. Badacsony igazi látnivalója maga a Badacsony - hegy, mely kör alapú, 11 km kerületű, 438 m magasságával, mint valami roppant harang, emelkedik a Balaton közvetlen közelében.

Veszprém és Zala megye határán, a 71-es út mellett, festői környezetben található Balatonederics legismertebb nevezetessége az Afrika Múzeum. Megalapítása a híres Afrika-kutató, neves vadász, néhai Dr. h.c. Dr. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt. A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak. Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható.

Kis-Balaton

A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
A Kányavári-sziget a fokozottan védett Kis-Balaton olyan része, amely kísérő nélkül szabadon látogatható. Megközelíthető a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. A szigetet egy különleges látványú fahídon érheti el a látogató. A 13 állomásból kialakított információs rendszer a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten alakították ki a Búbos vöcsök tanösvényt (Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról). A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1.5 óra alatt végigjárható sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb.) ismertet. A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem. A Kányavári-szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre. Csak gyalogosan közelíthető meg a Zala fahídján. A szigeten sétáló utak, pihenőhelyek, szalonnasütő helyek, játszórészek vannak kialakítva, valamint partján a horgászjeggyel rendelkezők pecázhatnak is. A kilátóiból a vízzel, mocsárral borított, gazdag élővilággal rendelkező táj jól megfigyelhető. A Kis-Balaton hírnevét elsősorban az itt fészkelő madárfajoknak köszönheti, még akkor is, ha az itt található számtalan növény-és állatfaj önmagában is indokolttá tenné a védelmet. A költőfajok mellett nagy jelentőségűek az átvonuló és az itt telelő madárfajok-főként réce- és lúdfélék. A Búbos vöcsök tanösvény kifejezetten a madárvilág bemutatására törekszik. Az útvonal hossza kb 1,5 km. A Kányavári-sziget mindenki számára nyitva áll a szabadidő kulturált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is. A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó tanösvények egész évben szabadon látogathatók, beleértve a Kis-Balaton tájegységen, a Kányavári-szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt is.

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került. Nyitva tartás: H-V: 9 órától sötétedésig (egész évben)

A Kis-Balaton természetvédelmi területén tekerni különleges élmény. Egy teljesen új kerékpárút vezet a tó mellett a kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható murvás úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit. A kerékpáros útvonal teljesen sík és autómentes, családoknak, gyerekeknek, időseknek kitűnő szabadidős tevékenység. 2012-ben adták át a Takács Bt. által készített 10 kerékpáros pihenőt, mely remek lehetőséget biztosítanak pihenésre a kerékpárosoknak a Kis-Balaton és Hévíz körüli útjaik során. A tapasztaltabb, gyakorlottabb bringásoknak, akik nagyobb kihívásra vágynak, azoknak a közeli Zalaszabar és Szentgyörgyvár 200 -300 méteres szőlődombjait sem szabad kihagyni. Felkapaszkodva az emelkedőn számos borospincét találunk, ahol a helyi emberek vendégszeretete, a nyugalom megállásra készteti a drótszamáron utazót. A dimbes-dombos táj, a Kis-Balaton elénk táruló lélegzetelállító panorámája felejthetetlen élményt nyújt az idelátogató turistáknak.

A fokozottan védett Kis-Balaton területén megbúvó Diás-sziget kizárólag vezetővel látogatható. A szigeten alakította ki a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Fekete István Emlékhelyet. A bemutatóhely mellett látható az egykori Kis-balatoni halászok mindennapjait bemutató Matula kunyhó is. A táj szépségeit, miliőjét Fekete István ismertette és szerettette meg Tüskevár című regényével. Az írónak állított emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága azzal, hogy egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten a nemzeti parkok napján felavatták a Fekete István-emlékhelyet (megközelíthető Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül). A kutatóház mellett felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, és stílszerűen Matula-kunyhónak nevezték el. Érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogyan azt Fekete István, a híres ifjúsági regényében lefestette.

Köveskút

2011-ben készült el Köveskúton, Hévíztől 8 km-re egy csodálatos fa kilátó, melyről megcsodálhatjuk a környező dombokat, völgyeket, s jó időben még a Balaton egy része is látható. A kilátó a Teréz anya nevet kapta. Köveskúton található egy állatsimogató is, ahol érdekes állatokkal ismerkedhetünk meg testközelből.